Fogyasztóbarát változások a közétkeztetési rendeletben

2016. július 26.
Az év első felében a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) több szakmai szervezettel közösen számos egyeztetésen vett részt az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben (OÉTI). A megbeszélések kiemelt célja az volt, hogy a 2015. szeptemberében életbe lépett közétkeztetési rendelet szerint készülő ételek amellett hogy egészségesek, ízletesek is legyenek.

A tavaly szeptemberben életbe lépett 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet alkalmazása a kapcsán a KÖZSZÖV, tagjainak köszönhetően rengeteg gyakorlati tapasztalatot halmozott fel az elmúlt időszakban.

Ezeket a tapasztalatokat kategorizálva, összegezve juttatta el a jogalkotó részére további átgondolásra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) lehetőséget biztosított a tapasztalatok felhasználására, így több szakmai

szervezettel (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, ANTSZ - Országos Tisztifőorvosi Hivatal) közösen került sor a felmerült javaslatok megvitatására.

Az egyeztetések során megbeszélésre került többek között:

  • a rendelet hatályánál felülvizsgálata,
  • a fogalom meghatározások pontosítása,
  • a felhasználási előírások módosítása,
  • a diétás étkeztetés követelményeinek pontosítása, szigorítása,
  • a nyersanyag-kiszabati előírások változtatása,
  • illetve a sótartalmi előírások átvizsgálása.

A sótartalmi előírások kapcsán, a szakmailag megalapozott döntés meghozatalához a megbeszélések résztvevői elengedhetetlennek látták egy laborvizsgálattal egybe kötött próbafőzés lefolytatását.

2016. május végén Rózsás Anikó (elnök, KÖZSZÖV) koordinálásával Némedi József (elnök, ÉTREND Egyesület) és Végh Tamás (elnökségi tag, KÖZSZÖV) készítették el három egymást követő óvodai szolgáltatási nap ételeit (tízórai, ebéd,uzsonna) két variációban. Az egyik esetében igyekeztek betartani a rendelet ide vonatkozó 2 g/fő előírását, a másik esetében pedig a megítélésük szerint megfelelő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező ételeket készítettek. A közel 20 fős érzékszervi minősítés mellett az OGYÉI munkatársai folyamatosan továbbították laborvizsgálatra az ételeket. A párhuzamos vizsgálatok során megállapításra került, hogy:

  • a 2 g/fő érték már az alapanyagok sótartalma miatt sem tartható, amellett, hogy az ebédre szánt ételek szinte egyöntetűen íztelenek lettek,
  • a megfelelő ízvilággal rendelkező ételsorok (2 kisétkezés, 1 főétkezés) átlagosan 5,5 g/fő NaCl-ot tartalmaztak.

Fentiek alapján konszenzusos döntés született abban, hogy az óvodás korcsoport számára előírt sótartalmi előírást a napi háromszori étkezés esetén 5,5 g/főre, az összes többi korcsoport és étkezési típus esetében pedig vele arányosan kell emelni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a só a nátrium elsődleges forrása és a nátrium nagy fogyasztása ( >2g /nap, ami napi 5g sóval egyenértékű) magas vérnyomással, valamint szívbetegségek és stroke megnövekedett kockázatával hozható összefüggésbe. A legtöbb ember túl sok sót fogyaszt (átlagosan 9-12 g naponta), így indokolt a sóbevitel folyamatos csökkentése a teljes lakosság körében. A WHO tagállamok megállapodtak, hogy 2025-ig 30%-kal csökkentik a sóbevitelt globális szinten. Ennek megfelelően a közétkeztetés területén is szükséges az ételek sótartalmának csökkentése, ugyanakkor ennek az élelmiszer feldolgozó iparban végrehajtott módosításokkal párhuzamosan, megfelelő átmeneti időszak biztosításával kell történnie.

A szakmai egyeztetések és próbafőzés eredményeképp meghatározott módosítások hatályba lépése év végére várhatók.