A magyar felnőtt lakosság több, mint kétharmada, míg a magyar gyerekek közel negyede túlsúlyos vagy elhízott. A felnőttekre jellemző táplálkozási problémák már gyermekkorban is fellelhetők. Általánosságban elmondható, hogy alacsony zöldség-, gyümölcs-, és teljes értékű gabonafogyasztás, valamint alacsony rostbevitel mellett, túlzott só, zsír és telítettzsírsav-bevitel jellemzi a lakosság táplálkozását.
A jelenlegi étkezési szokásainkon elengedhetetlen változtatni, hiszen felismerhető az összefüggés a kiegyensúlyozott, kevesebb állati eredetű élelmiszert tartalmazó étrend és az alacsonyabb táplálkozási lábnyom között. Továbbá a nagyrészt növényi alapú étrend csökkentheti a szív- és érrendszer betegségek, a II-es típusú cukorbetegség, valamint a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát és az egy főre jutó üvegházhatású gázok kibocsátását.
A bolygó egészségét is támogató, úgynevezett „planetary health plate” szerint a tányérunk egyik felére zöldségeknek és gyümölcsöknek kellene kerülnie. Míg a másik felének teljes értékű gabonából, növényi fehérjeforrásból, telítetlen zsírsavtartalmú növényi olajokból kellene állnia. Az állati eredetű fehérje ebben a felosztásban csak opcionálisan és mérsékelt mennyiségben jelenik meg, előnyben részesítve a sovány termékeket, fermentált tejtermékeket.
Ezzel ellentétben, habár a fehérjebevitel mennyisége megfelel a különféle táplálkozási ajánlásoknak, a magyar felnőtt lakosság fehérjebevitele 63%-ban, míg a 4-10 év közötti gyerekeké 59% állati eredetű élelmiszerekből tevődik össze.
Növényi táplálkozási attitűdök
A magyar felnőtt lakosság 1%-a követ vegán, 2%-a vegetáriánus és 3% flexitáriánus étrendet. Eltérő kutatási adatok szerint Európában a vegetáriánusok, vegánok és a peszkateriániusok kb. 6-14%-ban, míg a flexitáriánusok 20-42%-ban vannak jelen a társadalomban.
A Nestlé 2022-ben és 2023-ban végzett kutatásából, amelyben a magyar lakosság növényi alapú táplálkozási attitűdeire kereste a választ, kiderült, hogy az egészséges táplálkozás kulcsát legtöbben a zöldség-, gyümölcs-, és a rostdús ételek fogyasztásában látják, azonban kb. 5% az, aki az állati eredetű élelmiszerek elhagyásának vagy csökkentésének is szerepet tulajdonított ebben.
2022-ben a válaszadók 52%-a nyilatkozott úgy, hogy lemondana legalább egyfajta állati eredetű élelmiszerről vagy hústermékről. Ehhez képest egy évre rá 58%-ra nőtt a lakosság erre vonatkozó hajlandósága, ami különösen a feldolgozott húskészítményeket és a vörös húsokat érintette.
Tízből hat megkérdezett hetente többször, de nem mindennap fogyaszt húsételeket, a húsmentes napokat pedig elsősorban a spórolás motiválja. Ez egybevág a korábbi eredményekkel, ugyanakkor fontos különbség, hogy az anyagi megfontolás szerepe 58%-ról 48%-ra csökkent, miközben az egészségügyi érvek súlya 12%-ról 18%-ra nőtt.
Érdekesség, hogy a válaszadók 6%-a a jövőben akár el is hagyná, 45%-a pedig csökkentené a húsfogyasztását, minden harmadik megkérdezett pedig szívesen kipróbálná a különböző növényi alapú alternatívákat a feldolgozott hústermékek helyettesítésére.
Mi áll a növényi alapú táplálkozás megvalósításának gátló tényezői mögött?
Szakirodalom szerint a növényi alapú táplálkozás megvalósításának hátterében különféle gátló tényezők szerepelnek. Ezek lehetnek észlelt tényezők, amelyek közé például a húsevés élvezete, a megszokott kényelem és ízélmény tartoznak. Információ hiányában sokan unalmasnak és íztelennek tekintik a növényi alapú ételeket. De ebben a kategóriában jelennek meg a szociális és pénzügyi okok is. A gátló tényezők másik csoportját az úgynevezett objektív tényezők alkotják. Ilyen például mikor az esszenciális tápanyag hiányától való félelem miatt nem mernek belevágni a növényi alapú táplálkozásba. Fontos kiemelni, hogy egy megfelelően, szakember segítségével összeállított növényi alapú étrenddel, adott esetben étrend-kiegészítőkkel együtt, fedezni lehet a szükséges tápanyagok bevitelét.
De ott szerepel még a gátló tényezők között az étel elfogyasztásával kapcsolatos erkölcsi aggodalom is, mi szerint ellentétben áll az étel élvezete és az állatjólét iránti aggodalom.
Összességében tehát elmondható, hogy szükséges változtatnunk az étrendünkön. Szakembereknek, közétkeztetésben dolgozóknak kiemelt szerepük van abban, hogy segítség a lakosságot a helyes étkezési szokások kialakításában és a különféle akadályozó tényezők leküzdésében.
A Nestlé növényi alapú Garden Gourmet portfóliója, amely kis- és nagykereskedelemben egyaránt elérhető, jó választás lehet azoknak, akik szeretnék csökkentetni az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, azonban nem tudják, hogyan vágjanak bele. Ezek a termékek ízletes alternatívát nyújtanak a mindennapokban és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett hozzájárulnak a napi fehérje- és rostbevitelhez.
Írta: Sárga Diána, dietetikus, Nestlé Hungária Kft.
2024.06.18.
Források:
- Sárga D, Biró L, Kiss-Tóth B, Veresné Bálint M. [Nutrient intake and nutritional status of 4–10-year-old Hungarian children]. Orv Hetil. 2023; 164(14): 533–540.
- Hungarian Diet and Nutritional Status Survey-The OTAP2019 study: Available from: https://ogyei.gov.hu/otap2019/ [accessed: 1st September, 2023]
- Szendrák, J., Fróna, D., & Rákos, M. (n.d.). Consumer Acceptance of Plant-Based Meat Substitutes: A Narrative Review. Foods 2022, 11, 1274.
- Tompa O., Sustainable Diet Optimization and Analysis Applied on the Hungarian Dietary Patterns, 2022, Doctoral (PhD) dissertation, Available from: https://uni-mate.hu/documents/20123/336900/Tompa_Orsolya-ertekezes.pdf/d6080e39-d310-c837-c064-845d0572b5c5?t=1674724139874 [accessed: 1st September 2023]
- EAT-Lancet Comission, Available from: https://eatforum.org/content/uploads/2019/07/EAT-Lancet_Commission_Summary_Report.pdf, [Accessed: 4th September 2023]
- Fehér, A., Gazdecik, M., Véha, M., Szakály, M., & Szakály, Z. A Comprehensive Review of the Benefits of and the Barriers to the Switch to a Plant-Based Diet. Sustainability, 2020,12, 4136.
- Nestlé Hungary, Veganuary Research, 2022 & 2023