Miután rövid idő alatt két -időközben már három- hazai vágóhídról készült horror videó látott a Nébih közlésében napvilágot, olvasóink közül többen megkérdezték, hogyan bízzanak meg ezek után a hazai vágóhidakban?
A felvetés jogos, emiatt az alábbi kérdésekkel kerestük meg a Nébih-et. A kérdéseket is, és a választ is változatlan formában közöljük.
- Eddigúgy gondoltuk, ha egy hazai vágóhíd, vagy húsüzem szerepel a Nébih engedélyezett üzemeinek listáján, és HU számmal jelezve hozza forgalomba a termékeit, a tevékenysége jogszabályban előírtan hatósági állatorvosi, vagy szakszemélyzeti felügyelettel zajlik -pl húsvizsgálat. Ha ez így van, miként alakulhat ki olyan áldatlan állapot, ami a videókon jól látható? Ezt a húsvizsgálatot végző szakember nem érzékeli?
- A Hu-1384 és Hu-922 számmal ellátott üzemek esetében jogilag milyen gyakorisággal kötelező élelmiszer-biztonsági, állatvédelmi hatósági ellenőrzés, és önellenőrzés keretében zajló labortóriumi vizsgálat? Ezek elmaradását a hatóság miért nem észleli?
- A Hu-1384 és Hu- 922 üzemekben dátum szerint mikor volt a bezárásukat megelőző utolsó hatósági ellenőrzés, ki, mely hatóság járt ott, milyen ellenőrzési céllal és mit állapított meg, milyen intézkedés történt, az ellenőrzés milyen következményekkel járt?
- Önök szerint az áldatlan, megdöbbentő állapotok kialakulásában van-e szerepe a hibás, vagy hiányos hatósági felügyeletnek?
- Az említett két esetben lesz-e hatósági személyekre vonatkozó következmény, ha lesz, mi lesz az, arról is adnak-e tájékoztatást?
- A közétkeztetésben szorgalmazzuk a rövid ellátási lánc kialakítását, és a konyhavezetők keresik is ennek megoldását. Ha az engedélyezett üzemlistán szereplés és FELIR szám megléte nem kellő bizonyíték a vágóhidak jogszerű működésére, milyen javaslatuk van az élelmezésvezetők számára annak érdekében, hogy a videókon bemutatott üzemekkel, illetve termékeikkel elkerüljék a kapcsolatot.
Több mint 300 vágóhíd működik ma Magyarországon, ebből több mint 200-ban vágnak emlősállatot. Az elmúlt hetekben bemutatott esetek kétségtelenül súlyosak, ugyanakkor szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezek alapján nem szabad általános véleményt megfogalmazni, következtetés levonni a szakterület helyzetéről.
Jelenleg a Nébih központi ellenőrzéseinek kiemelt célterületei között a vágóhidakhoz kötődő illegális tevékenységek is szerepelnek. A nem legális, vagy épp súlyosan jogsértő működés felderítése nehéz és komplex látásmódot igénylő feladat. Különösen összetett, bonyolult a szabályszerűen működő létesítmények esetében a legális mellett fennálló esetleges illegális tevékenység felderítése. Vágóhidakon ilyen lehet például egy üzemidőn túli nem bejelentett, illegális vágás, ami értelemszerűen a hatósági állatorvos tudta és közreműködése nélkül zajlik. Kifejezetten az ilyen tevékenységek felderítése érdekében jött létre a Nébih-ben a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI).
Az élelmiszerlánc valamennyi szegmensére igaz, hogy a jogszabályok betartása elsődlegesen a vállalkozások felelőssége. Nem cél és nem is megvalósítható az állandó hatósági kontroll. Mindemellett az elmúlt hónapok nemzetközi példái (lengyel, francia) is azt mutatják, hogy még az olyan erősebben szabályozott területeken is, mint amilyen a vágóhidaké, nem elképzelhetetlen és elkerülhetetlen a helyi hatóság megtévesztése. Ezen esetek felderítéséhez elengedhetetlen a láncszemléletben való gondolkodás, a már fentebb említett komplex látásmód és eszköztár, mint például a magas szintű adatbányászat, az összefüggések feltárása. Mindezen „erősségekkel” hazánkban a Nébih kiemelt ügyekre specializálódott részlege rendelkezik.
Természetesen különbséget kell tenni a súlyos, szándékos szabályszegések és az erőforrás hiányból eredő elmaradottság között. Számos esetben ugyanis elsősorban technológiai fejlesztésekre lenne szükség a hatékonyabb és élelmiszerbiztonsági szempontból is az egy magasabb szintet képviselő működéshez. Ezen utóbbi problémakörön kíván segíteni például a kormány nemrég bejelentett ötmilliárd forintos pályázati csomagja, amit hazai élelmiszeripari vállalkozások beruházásainak támogatására indítottak. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) legújabb kiírásán a közepes méretű vállalkozások fejlesztései kaphatnak támogatást, a cégek modern gépeket vásárolhatnak, bővíthetik telephelyüket és képezhetik munkavállalóikat A megítélt összeg 30 millió és 500 millió forint között lehet cégenként. ((pályázat itt))
Szintén fontos feladat a hatósági állatorvosok folyamatos képzése, többek között annak érdekében, hogy felhívjuk figyelmüket az újonnan felmerülő kockázatokra és az aktuális központi tapasztalatokra, tendenciákra. A hatósági szakemberek felelősségének megállapítása – a munkáltató feladata. az illetékes kormányhivatalok ilyen esetekben vizsgálhatják és adott esetben vizsgálják is munkatársaik felelősségét.
A Nébih részéről elmondhatjuk, hogy kiemelt hangsúlyt helyezünk a KÜI esetében mind a technológia eszköztár fejlesztésére, mind pedig területi szempontból – ún. „regionális egységek” létrehozásával – az eljárási lehetőségek bővítésére.
Szeretnénk hangsúlyozni – egyúttal az olvasókat megnyugtatni – biztonságos élelmiszerek és nyersanyagok kaphatók a kereskedelmi forgalomban. Az utóbbi hetek rendkívüli eseteinek közzététele elsősorban azt a célt szolgálja, hogy elrettentsük a „tilosban járókat”. Hogy minden élelmiszerlánc szereplő tudja, egyszerűen nem érdemes szabálytalanul működnie, mert meglesz a következménye.
A biztonságon túl az alapanyag minőségét kiemelt kérdésként kezelő konyhák esetében szeretnénk jelezni, hogy a friss sertéshús esetében már elérhetőek a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszer speciális tanúsítási követelményei. Remélhetőleg minél több gyártó él a lehetőséggel, ami a közétkeztetési szereplői számára is hatékony segítséget jelenthet majd a választásban. A KMÉ védjegy elnyerése ugyanis – amellett, hogy a normál ellenőrzési renden túli kiegészítő audittal jár – a minőség egyértelmű fokmérője.
Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal