Közétkeztetést érintő kérdéseire válaszolva a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) az alábbi tájékoztatást adja.
1. Az óvodák és iskolák működéséhez hozzátartoznak sok esetben a főzőkonyhák és szinte minden esetben a tálalókonyhák. A gyermekek ellátásában, sokszor velük tartósan közös légtérben dolgozva, részt vesznek a konyha dolgozók is. Ennek kapcsán kérdésünk, hogy a közétkeztetési ellátásban részt vevő munkavállalók esetében is bevezetésre kerül-e a gyorstesztek heti rendszerességgel történő alkalmazása?
Válasz: A Kormány döntése alapján, a fokozottabb védekezés érdekében 2020. november 11-én hatályba lépett a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet 19. §-a értelmében az iskolai, óvodai dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására szolgáló gyorsteszt vizsgálatának részletszabályait külön kormány rendelet fogja tartalmazni.
2. Nagy számban működnek olyan főzőkonyhák, ahol a dolgozók nem érintkeznek fogyasztókkal, csak egymással. Esetükben a munka közben kötelező maszk viselését kiválthatja-e a plexi pajzs használata, amely sok esetben kisebb védőeszköz általi terhelést eredményezne?
Válasz: A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a közétkeztetést ellátó konyhák dolgozóinak is kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk viselése.
A „plexi maszk” a Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdésében előírt feltételeknek nem felel meg, tekintettel arra, hogy annak kialakításából eredően a jogszabály eredeti célja szerinti alapvető minimális járványügyi védekezést – a használó környezetének védelmére vonatkozóan – nem valósítja meg. Továbbá a használó számára a belélegezhető részecskék ellen sem nyújt védelmet. A műanyag maszkok nem szűrik a részecskéket, hanem terelik, így alkalmatlanok a járványügyi védekezésre.
Mindezekből következően a Korm. rendeletben meghatározott helyeken és esetekben „a száj és az orr kötelező eltakarásának” szabályszerű eszközeként a plexi maszk nem fogadható el.
3. A menzákon a fogyasztóktól visszaérkező edények kezelése meglátásunk szerint a fogyasztói edény mosogató üzemeltetésével együtt járó magas páratartalom miatt fertőzésveszély szempontjából magas kockázatú, emiatt az itt dolgozóknak a szokásos orvosi maszk helyett indokolt-e magasabb biztonságot nyújtó maszkot viselni?
Válasz: A járványügyi szempontok figyelembe vételével védekezésre az orvosi maszk, a textil maszk, valamint a munkavédelmi maszk használata került meghatározásra.
Az orvosi maszk, valamint a textil maszk viselését, a Korm. rendelet 1.§-a szabályoz, a SARS-CoV-2 vírus okozta járvány közösségi terjedésének megelőzése érdekében. Ebből eredően az említett eszközöket viselő, esetlegesen fertőzött személy környezetének védelmére irányul, amelynek során a direkt úton történő cseppfertőzés bekövetkezését akadályozza, illetve csökkenti. Ezek az eszközök – sem a sebészeti szájmaszk, sem a textilmaszk – a hatályos munkavédelmi szabályozás szerint nem tartoznak (nem is tartozhatnak) az ún. egyéni védőeszközök” körébe.
Amennyiben a munkavállaló – tehát a tevékenységet végző személy – egészségének védelme céljából a munkáltató valamilyen azonosított veszélyforrás ellen egyéni védőeszköz, pl. légzésvédő viselését rendeli el, abban az esetben a védőeszköz meghatározásának kockázatértékelésen kell alapulnia, és a védőeszköz biztosításának, használatának, valamint a viselés számonkérésének meghatározott szabályrendszere van. Ezen folyamatnak munka-biztonsági és foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai vannak, amely szabályozást a munkáltatónak ismernie és alkalmaznia kell.
Felhívom a figyelmet, hogy az ún. „kilégzőszeleppel” rendelkező, FFP2/FFP3 részecskeszűrő félálarcok a használó környezetét nem védi! Így, az „általános maszkviseléssel” elérni kívánt járványvédelmi célnak nem felelnek meg!
Fentiekre tekintettel, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § (2) (3) bekezdése alapján a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.
4. Munkavégzés közben a konyhákon dolgozók számára kinek a feladata a maszkok biztosítása?
Válasz: A Korm. rendelet az egyéni védekezés eszközeként az orvosi maszkot, a textil maszkot és a munkavédelmi maszkot határozza meg. Az orvosi maszk és a textil maszk a közvetlen környezet védelmére alkalmas eszköz, melynek biztosítása a munkavállaló feladata is lehet. Ezzel szemben a munkavédelmi szempontokból meghatározott munkavédelmi maszk biztosítása kizárólag a munkáltató feladata.
5. Az eldobható maszkok cseréje egy magas hőmérséklettel és páratartalommal járó munkakörnyezetben milyen gyakorisággal szükséges?
Válasz: Az eldobható maszk cseréje akkor szükséges, amikor annak szűrési hatékonysága lecsökkent a kilélegzett levegő páratartalma miatt. Az egyszer használatos sebészeti szájmaszkok ajánlott használhatósági időtartama általában kb. 4 óra. Ezt követően a kilélegzett vízpára miatt a maszk átnedvesedhet, amely esetben a további viselés esetenként problémát jelenthet. Fontos, hogy a sebészeti szájmaszkok használhatósági ideje a viselő személy tüsszentésével, gyakori köhögésével megváltozik, adott esetben lerövidül. Ilyen esetekben az eszközt le kell cserélni.
Dr. Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos megbízásából
Minárik Bernadett titkársági referens
További szakmai anyagok