Naponta egy-másfél millió embernek főznek a magyarországi közétkeztetésben, amelynek színvonala és fenntarthatósága sem közömbös téma immár, az ételpazarlás arányairól nem is beszélve. A jövő héten az is eldől, hogy kik az ország legjobb szakácsai a közétkeztetésben, akik háromfogásos, húsmentes ételsorral versenyeznek a kétévente elnyerhető érmekért a Sirha kiállításon. A szakma harcol az iskolai ebédszünet meghosszabbításáért, miközben az iskolások számára svédasztalos rendszerrel teszik népszerűbbé a menzát.
Nyolcszázezer gyermek és több százezer felnőtt étkezik iskolai, munkahelyi, kórházi, idősotthoni és egyéb menzákon. A közétkeztetés színvonalának és a kapcsolódó fogyasztók számának növelése érdekében évek óta sokat tesznek szolgáltatói oldalon.
Egy-másfél millió magyar vesz részt a közétkeztetésben naponta
A legsikeresebb változtatásnak a szabad szedéses, azaz svédasztalos modell tűnik az iskolákban. A kötelező menzai étkezésből kikerülő, öt–tizenkettedik osztályosok körében, ott, ahol ezt bevezették, látványosan megugrott a rendszerbe visszatérők száma, ezzel párhuzamosan az ételkínálat korszerűsítése is folyamatos.
Az idei Közétkeztetési Szakácsversenyre háromfogásos, húsmentes menüt kell 850 forintos nyersanyagárból előállítani a versenyző csapatoknak az előírt kötelező alapanyagok,
- a mélyalmos tyúktojás,
- félzsíros rögös túró,
- tisztítatlan cékla
- és jonatán alma felhasználásával.
Jövő héten a Sirha nemzetközi élelmiszeripari kiállításon az őszi elődöntőből továbbjutott 12 szakácscsapat versenyez, a menüt idén már nem három, hanem négy óra alatt kell elkészíteniük. A verseny egyik célja motiválni és megmozgatni a szakmát, amelynek célközönsége az az
egy-másfél millió magyar, aki naponta részt vesz a közétkeztetésben.
A döntőbe jutott csapatok közül négy börtönök, kettő kórházak számára főz egyébként, a versenymenü pedig nem iskolai menzákra, hanem felnőttközétkeztetésbe szánt fogásokat tartalmaz.
Negyvenperces lenne az ideális ebédszünet az iskolákban
Újdonság a korábbi nyolc versenyhez képest, hogy ezúttal a közönség is kóstolhat, nem csak a zsűri, és közönségdíjat kapnak a napi nyertes menüt előállító csapatok. Az értékelési szempontok között a pazarlás visszaszorítása is szerepel, a zsűri értékeli a főzés során fel nem használt anyagok mennyiségét is, mivel
nagyon fontos az előállítás, és nem kevésbé a fogyasztás során is csökkenteni a felesleget.
Fenntarthatatlan, hogy a közétkeztetésben átlagosan a 27 százaléka megmarad az ételeknek mindennap. A svédasztalos modell ebben is óriási előrelépés, a pilot projektbe bevont intézményekben van, ahol már 7 százalékra mérséklődött a meghagyott ételek aránya.
További javulást hozhatna az ebédidő növelése, a 10-15 perces szünetekben lehetetlen megfelelően étkezni.
Egészséges és ideális a negyvenperces ebédszünet lenne az iskolákban
– mondta Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke a jövő heti szakácsdöntőt beharangozó sajtótájékoztatón.
A szabadszedéses módszer nagyon népszerű, ahol bevezették, nagyot nőtt a menzára visszatérő 10–18 évesek aránya. A minőség mellett fontos a tálalás és az étkezés tárgyi feltételeinek javítása is, a megfelelő környezet ugyanis kimutathatóan étvágyfokozó.
A gyerekekre is vendégként, fogyasztóként tekintenek
A közétkeztetési szakácsversenyek ötletgazdája és egyik főszervezője, a Közszöv elnökségi tagja, Némedi József hangsúlyozta: a szemléletváltás arra is kiterjed, hogy
a gyerekeket már nem ellátottként, hanem vendégként, fogyasztóként veszik számba.
A március 5–7. között zajló versenyt a Közszöv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség hirdeti meg kétévente, a Bocuse d’Or nemzeti döntőjének ritmusához igazodva.
Az első megméretésre 2013-ban került sor. A Nébih 2016-ban csatlakozott a szervezőkhöz, azóta kétévente rendezik meg. A selejtezőkre tavaly 29 négyfős csapat jelentkezett.
A versenymenük receptjét minden évben megjelentetik szakácskönyv formájában is.
Svédasztalos ebédet ad a menzákon egy magyar cégA Hungast csoport újítása jelentősen csökkenti az élelmiszer-hulladékot a menzákon. Ugyanis a gyerekek maguk dönthetik el, hogy miből és mennyit szednek, az elvárás csupán annyi, hogy az étkezés végén üres legyen a tányér. A tesztelés során az élelmiszer-hulladék 40 százalékkal csökkent. |